Az emberek többsége nincs tisztában a saját fogyasztásával. Mióta átalányt fizet, még ritkábban látja, olvassa le az óráját. (Ezzel többek között annak a veszélye is megnő, hogy valami rejtett nagyfogyasztó rossz hatását csak sok idő után veszik észre. Jellemző példa a csőtörés egy eldugott helyen, amit a legkönyebben a vízóra felpörgéséből lehet észrevenni, de vannak más példák is. Ha nem nézzük az órákat rendszeresen, akkor nem tűnik föl, hogy pörögnek!)
Az emberek azt hiszik takarékoskodnak, s jellemzően ezeket csinálják:
- leolvasztja a hűtőt
- kihúzza a mobiltöltőt
- eloltja a villanyt maga után
Van egy csomó tudás, ami most nem közkincs! Íme két példa:
- A hűtő rácsa poros, akár 30%-kal is többet fogyaszthat!
- A bojler fűtőszála vízköves? 1 mm vízkő + 10 % fogyasztást eredményez.
A játékba bekapcsolódók 2 hetente kapnak tippeket, milyen lehetőségek vannak az elfolyó energia megfogására.
Ahhoz, hogy mindenki egyedi, saját magára szabott stratégiát dolgozhasson ki, a legjobb dolog mérni. Adunk hozzá fogasztásmérőt! Fel lehet térképezni a saját lukainkat a hordón, ahol elfolyik a víz! (Képletesen fogalmaztam. Megkereshetjük azokat a pontokat a lakásban, ahol elcsorog az energia.)
Saját példám, ami biztos nem valósult volna meg az EnergiaKözösségek előző köre nélkül nálunk és édesanyámnál: Minden radiátor mögé hővisszaverő fóliát tettem be. Mérni nem is próbáltam a hatását, de biztos vagyok benne, hogy sokat számít. Érezhető, hogy nem olyan meleg a fal a radiátor mögött. A radiátorok hátsó fele nem a falat fűti folyamatosan.
